Művészek » Körösfői-Kriesch Aladár
A magyar szecesszió egyik legkiemelkedőbb képviselője. A Mintarajziskolában Székely Bertalan és Lotz Károly volt a mestere, majd 1894-től a párizsi Julian Akadémián képezte magát. Eközben Olaszországban és Spanyolországban járt tanulmányúton. Budapesten először 1886-ban állított ki a Műcsarnokban. 1897 és 1902 között az Országház belső kialakításának és díszítésének munkálataiban vett részt. 1901-ben Nagy Sándorral együtt megalapította a gödöllői művésztelepet, ahol John Ruskin és a preraffaeliták munkásságán felbuzdulva a képzőművészet középkori festési tradícióit próbálta meg újra meghonosítani. Tanulmányozta a magyar kézműves- és népi hímzési motívumvilágát, mely számos üvegablak- és szőnyegmintájának, illetve textil- és faliképének lett ihlető forrása. 1904-ben szövőiskolát nyitott Gödöllőn. 1913-tól az Iparművészeti Iskolában tanított. 1914-ben pedig művészcsoportot szervezett Céhbeliek néven. Tehetsége elsősorban murális alkotásain, például az Országház ebédlőtermének freskóin, illetve a Zeneakadémia falképein bontakozik ki a legnagyobb mértékben.
