Művészek » Gulácsy Lajos

Gulácsy Lajos

Gulácsy Lajos

1882-1932

A budapesti Mintarajziskolában – Balló Ede irányítása mellett – folytatott művészeti tanulmányai ellenére autodidakta festőnek tekinthető. 1902-ben Rómában, 1903 és 1904 között Firenzében, 1906-ban Párizsban járt tanulmányúton. Olaszországot később is rendszeresen felkereste, s számtalan képén örökítette meg az olasz városok középkori, reneszánsz hangulatát. Első gyűjteményes kiállítása 1907-ben volt Budapesten, az Uránia Műkereskedésben. 1908-ban elnyerte a Ferenc Józsefről elnevezett jubileumi díjat; 1911-ben Nagyváradon és Temesváron, majd 1912-ben Szegeden állította ki műveit, melyek sajátos álomvilágának és lázas képzeletének költői megnyilatkozásai. 1908-tól kedvelt tartózkodási helyévé az észak-olaszországi városkák váltak. Velencében dolgozott éppen, amikor a háború kitörésének hírére idegrendszere összeroppant, s ettől kezdve rövid megszakításokkal idegszanatóriumok, majd – állapota romlásával – a lipótmezei elmegyógyintézet lakója volt. E korszakában álombirodalma, Naconxipan tájait, figuráit ábrázolja gyöngéd színvilágú, lágy tónusú, szürrealisztikus képein. 1922-ben az Ernst Múzeumban gyűjteményes kiállítást rendeztek műveiből, 1924-ben azonban megvakult, és ez véget vetett alkotói pályájának.

<
>
X