Művészek » Feszty Árpád
A magyar historizáló akadémizmus kiemelkedő művésze, Feszty Árpád 1856-ban született a Komáromhoz közeli Ógyallán (ma Hurbanovo, Szlovákia). A müncheni és a bécsi Képzőművészeti Akadémián tanult, de gyakran megfordult Karl Kubinsky, lengyel tájképfestő és Mészöly Géza műtermében is. Eleinte tájképeivel mutatkozott be Budapesten a Képzőművészeti Társulat tárlatain, ahol a Barsszentkereszti püspöki park, a Pusztai találkozás télen című képei nagy sikert arattak. Az 1880-as években alkotta Bányászszerencsétlenség és Kárvallottak elnevezésű életképeit, valamint számos közintézménybe – így a Magyar Állami Operaházba, a Nemzeti Színházba és a mai Sportkórházba is - készített falfestményeket.
1888-ban a művész feleségül vette Jókai Rózát, Jókai Mór nevelt lányát. A házaspár Budapesten, a Bajza utcában építtetett magának palotát, mely Feszty-szalon néven a korabeli magyar társadalom egyik legjelentősebb találkozóhelyévé vált. 1892 és 1894 között készült Feszty Magyarok bejövetele néven ismert körképe, mely a magyaroknak a Kárpát-medencébe való megérkezését ábrázolja. Az 1650 négyzetméteres alkotás a hazai historizmus legnagyobb méretű és egyik leghíresebb műve, mely jelenleg Ópusztaszeren tekinthető meg.
A millenniumi ünnepségekre két vármegye is nagyméretű festményt rendelt megyeházai számára Fesztytől. Bihar vármegye Árpád fiának, Zsolt eljegyzését ábrázoltatta, Komárom vármegye pedig a magyar honfoglalás döntő harcát – A bánhidai csatát jeleníttette meg. A művész 1899 és 1901 között Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiájának hatására festette meg Triptichon című grandiózus hármasképét, mely Krisztus megfeszíttetését, temetési menetét és siratását ábrázolta. Feszty 1906-ban a budavári palotába készített falképeiért megkapta a III. osztályú vaskorona rendet. Az egyre inkább elszegényedő és betegeskedő művész 1912-ben rendezett utolsó kiállításán több mint százötven kiváló művet vonultatott fel. A sokszínű, izgalmas és kvalitásos életművet hátrahagyó alkotó 1914-ben hunyt el Lovranában (ma Horvátország).
